Matrjoska-rap – mi az a sample-kultúra?

2019. március 01. - OrbanBence

A popzene elkerülhetetlen. Ott van a rádióban, az idővonalon, és úgy en bloc minden médium felületén. Épp emiatt lehet egy hétköznapi élmény az „ezt már hallottam valahol” érzés – ami nem magára a dalra, hanem annak egy alkotóelemére vonatkozik. Ez 90% valószínűséggel sample, kábé 30% lopás, meg az átfedés. De mi az a sample, és miért érdekes?

ye_grande_ka.jpg

Kép forrása: Billboard és androgeek.hu

Először nagyon fontos tisztázni, hogy a popzene fogalmát a legkurrensebb értelmezésében használom, azaz jelentős része rap. Persze a sample nem a hiphop sajátja, megjelenik ugyanúgy a popban mint könnyűzenei stílusban, de egyébként a komolyzenében is. Nem a személyes preferenciáim miatt emeltem ki a rappet, még nem is amiatt, mert mennyiség tekintetében több sample-t tartalmaznának a rapdalok – sokkal inkább a hangsúlyosság az, ami miatt reprezentatív példa lehet egy vizsgálatban.

Szóval: mi az a sample? Röviden

egy zenei produktum részletének felhasználása egy új zenei produktumban.

A kicsivel kevésbé neszesemmit megfogalmazás, hogy egy dal valamely részének – legyen az egy beszédrészlet, egy melódia, egy kórusrészlet, vagy egy másfélperces porció – felhasználásával, és bármily jellegű manipulálásával az adott producer egy új dalt, pontosabban beatet készít el. Kvázi újrahasznosítja őket.

Buli, amíg le nem lőnek - Vince Staples: FUN! (2018)

Tavaly novemberben jelent meg a kaliforniai rapper, Vince Staples legfrissebb, izgalmas koncepció köré épülő FM! című lemeze. Az album, Staples korábbi anyagaihoz hasonlóan nem kerüli meg azt, hogy nagyon radikális kijelentéseket tegyen arról, milyen ma feketének lenni Amerikában, azon belül a a nyugati part legveszélyesebb városaiban. Vince szövegei nyelvileg nem nevezhetők különösebben komplexnek, de ki lehet jelenteni, hogy ennek ellenére is új perspektívát nyitott a dalszövegírás blackness diskurzusában. Az FM! megjelenésével egy időben jelent meg a FUN! című kulcsdalhoz készült videoklip, amely egy kiváló alapötletet megjátszva olyat mond, amiről érdemes beszélni.

És miért érdekes? Mert tökéletesen egybevág az irodalomban használt intertextualitás-fogalom egyik fajtájával, ami szekunder szövegekből vett idézeteket illeszt be a saját torzójába. (Nyilván önmagában is érdekes, de ez így mégis hangzatosabb.) Illusztris példák az ilyen jellegű intertextualitásra Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal című regényei, kimondottan a Márk változat, ahol leginkább a Bibliából és Márk evangéliumaiból emel át részleteket a szerző, beleépítve a történetbe. Lehet, hogy öncélúnak és magamutogatónak tűnik ez a bekezdés, és valamilyen szinten talán tényleg az, de mégis szerepe van: ha más művészetekben elfogadott ez a viszonyulás a korábbi alkotásokhoz, a zenében miért ne lehetne?

Miért kellene felfognunk az egész sample-dolgot lopásnak, ha láthatjuk úgy is, mint a zene intertextualitása?

Az elméleti intermezzo után visszakanyarodva a raphez, amiatt reprezentatív, mert a műfaj kezdeteitől fontos építőelem a szekunder zenei anyag. A rap olyan legendás nevei, mint Grandmaster Flash and the Furious Five, vagy a Ketchup Songot ihlető Sugarhill Gang már a ’70-es, ’80-as évek fordulóján vettek át melódiákat leginkább funk dalokból. A korszak másik meghatározó sample-alanyai egyébként a soul dalok voltak.

Az érából még rengeteg előadót és dalt lehetne emlegetni, hajigálni a Wu-Tang Clan vagy Dr. Dre nevét, de a teljesség igénye nincs a cikk kritériumai között, és lehetetlen is lenne minden fontos példát felsorakoztatni, mert egyszerűen túl sokan vannak. Ezért inkább egy olyan DJ-re szeretném a hangsúlyt fektetni a ’90-es évekből, aki fogta az egész sample-hagyományt és ahogy volt, reformálta. J Dilláról beszélek.

j_dilla.jpg

Kép forrása: TimeOut

Dilla sajnálatosan rövid élete alatt (32 évesen hunyt el betegségben)

többet tett a mai rapzenéért – de a popzenéért egészében –, mint amennyi elismerést kap.

Előtte a legtöbben kiválasztották a sample-részletet a dalból, kivágták és maximum a BPM-hez igazítva gyorsították vagy lassították, illetve a hangszínszabályzókkal játszottak. Zseniális dalok születtek így is, de a lehetőségeket közel nem használta ki ez a technika. Dilla ezzel szemben elkezdte manipulálni a felhasznált részletet: feldarabolta, megfordította a felvételt, zenei mozaikot alkotott stb. Így született például a Don’t Cry című trekk is, ahol ahelyett, hogy a megfelelő melódiát darabolta volna fel és illesztette volna rá a beatjére, az eredeti dal különböző dob- és cinhangjait vágta ki és illesztette össze újra mozaikká, a saját elképzelése szerint. (00:40 másodperctől)

Persze kevés olyan géniusz van, mint Dilla. A legtöbben megmaradnak a sample gyökereinél, emellett sokan alkalmazzák a visszafelé lejátszás technikáját, gyakran a jogdíjak elkerülése miatt. Hétköznapi és konvencionális lett a sample. De ezt a mondatot egy pozitív tónussal képzeljétek el inkább.

Pozitív, mert ez azt jelenti, hogy végre tényleg a köztudatban van a rap, végre széles körben elismert műfaj, és

pozitív, mert pont a régi termékek felhasználásával fognak innovatív cuccok születni.

Bár a filmet nem szerettem, de a Csillag születikben van az a mondat, hogy a zene tizenkét hang bármilyen oktávon belül, ami technikailag igaz. De mi van, ha felhasználhatunk korábbi zenéket az újhoz? Ha a tizenkét hang/oktávot kiegészítheti az egész zenetörténelem? Akkor egy olyan zenei skálát kapunk, aminek a lehetőségei az emberi elmének – az én saját gyenge példányomnak legalábbis – felfoghatatlanok.

De hogy ne legyen ennyire patetikus a szöveg vége, nota bene megemlítenék pár dalt, ami nem létezne sample nélkül. Ott van például Dopemantől az Én és a kisöcsém, hátterében a Kill Bill fütyülős főcímdalával. Mondjuk sokkal szegényebbek nem lennénk nélküle, de azért jó tudni, hogy csináltak ilyet is a Pityingerek. Viszont hogy pozitív példát hozzak: Kanye West és a Stronger, ami a Daft Punk Harder, Better, Faster, Stronger-jét integrálja magába, és ami – legalábbis emlékeim szerint – ye itthoni berobbanását eredményezte. (Meg egy generáció viszonyát meghatározta a partiszemüveghez). Ahogy korábban, most sem kezdek bele további előadók felsorolásába, mert végtelen számú van és mindenhogy kimaradna valaki, aki fontos.

Na tessék, ez a ti üdvöskétek - Kendrick Lamar a Szigeten

Végigverettük a Stormzyt, végigbőgtük a Lykke Li koncertet, és végigszoptuk az egy óra várakozást, majd a 40 perces ráadást. Meg akartunk halni, míg feldördültek a puskalövések, és abban a pillanatban, amikor felzendült a DNA., természetellenesen elszállt minden fájdalmunk ‒ pokolból röppentünk a mennybe. Lehet hisztizni, hogy ez a csúszás mennyire gáz volt, lehet hisztizni, hogy Kenny óvóbácsi csak lenyomta a műszakot, és nem adott nekünk ajándék cukorkát. De te sem arra bízod a gyereked, aki csokit oszt, közben meg a kölyköd fejére szarik.

Ám ha már emlegettem a cikk elején a popot: Ariana Grande 7 Rings című, öt hete Billboard top 1 dala is alkalmazza a technikát, ahogy Beyoncé anno hatalmasat robbanó, ma is fel-felbukkanó Crazy In Love-ja. De hasra csapva említhetnénk Michael Jacksont, a Queent vagy a Beatles-t mint popikonokat, és igen, ők is alkalmazták a módszert. A sample létezett eddig is, ebben nem nyújtott újat a rap. Amit mindenkinek megadott: az elfogadást, a legitimációt a technika felé, ezzel pedig a lehetőséget a könnyűzene teljes megújulására.

(Mégiscsak sikerült patetikusan befejeznem. Mindegy.)

______________

Felhasznált anyagok:

https://youtu.be/SENzTt3ftiU

https://www.whosampled.com/song-tag/Rolling%20Stones%20500%20Greatest%20Songs/

https://www.whosampled.com/sample/379/Grandmaster-Flash-The-Furious-Five-Superappin%27-The-Whole-Darn-Family-Seven-Minutes-of-Funk/

https://www.whosampled.com/Sugarhill-Gang/Rapper%27s-Delight/

A bejegyzés trackback címe:

https://kultagora.blog.hu/api/trackback/id/tr1014661497

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.