A gyermekek keresztes hadjárata

2019. április 19. - OrbanBence

Pár hónapja megjelent egy négyórás „dokumentumfilm” Michael Jacksonról, amiben két férfi szexuális zaklatással vádolja. A doksi hatásásra a nép megoszlott, a nyilvános lincselés és az ártatlanság fanatikus bizonygatása között mozog azóta is a társadalom azon rétege, amit érdekel egyáltalán ez a téma. Mégsem ejtenek a legtöbben szót arról, aminek ez az eredménye, és ami jelen pillanatban a legfontosabb: hogy milyen út vezetett idáig nemcsak Jacksonnak, de rengeteg más közszereplőnek.

jacko_fin_size.jpg

Tovább

Kígyók a konyhapulton – 2018/19 telének klipes és zenei toplistája

Meg a meztelen testeden. De azért meghalni mégsem szeretnél? Ki kell ábrándítsalak, a sütést segítő és az aktust akadályozó sziszegő szörnyetegeken kívül is számtalan veszély leselkedik rád. Heroin-, alkohol-, adrenalin-, szex-, társfüggőség: jobb vigyázni, mert bármikor túladagolhatod magad. 2018 és 2019 közös telének prevenciós jellegű zenei és videoklipes toplistája.

dualipa.jpg

Tovább

Történelmi filmből természetfilm – Guerilla (2019)

Guerilla: a film ami előtt lelkesen, reménnyel teli szívvel ülsz be a vetítőterembe, és egy üres burokként távozol a moziból, mert azt sem tudod pontosan, mit érezz.

guerilla1.jpg

Tovább

Matrjoska-rap – mi az a sample-kultúra?

2019. március 01. - OrbanBence

A popzene elkerülhetetlen. Ott van a rádióban, az idővonalon, és úgy en bloc minden médium felületén. Épp emiatt lehet egy hétköznapi élmény az „ezt már hallottam valahol” érzés – ami nem magára a dalra, hanem annak egy alkotóelemére vonatkozik. Ez 90% valószínűséggel sample, kábé 30% lopás, meg az átfedés. De mi az a sample, és miért érdekes?

ye_grande_ka.jpg

Tovább

Buli, amíg le nem lőnek – Vince Staples: FUN! (2018)

Tavaly novemberben jelent meg a kaliforniai rapper, Vince Staples legfrissebb, izgalmas koncepció köré épülő FM! című lemeze. Az album, Staples korábbi anyagaihoz hasonlóan nem kerüli meg azt, hogy nagyon radikális kijelentéseket tegyen arról, milyen ma feketének lenni Amerikában, azon belül a nyugati part legveszélyesebb városaiban. Vince szövegei nyelvileg nem nevezhetők különösebben komplexnek, de ki lehet jelenteni, hogy ennek ellenére is új perspektívát nyitott a dalszövegírás blackness diskurzusában. Az FM! megjelenésével egy időben jelent meg a FUN! című kulcsdalhoz készült videoklip, amely egy kiváló alapötletet megjátszva olyat mond, amiről érdemes beszélni.

kep1.jpg

Tovább

A felszarvazott Mózes – fordításokról és félrefordításról

Garcilaso de la Vega, spanyol költő mondta egyszer, hogy „Jól lefordítani egy könyvet, van annyira nehéz, mint megírni egy újat”[1]. Ezzel az állítással a fordítók és a szerzők biztos jót tudnának vitázni, főleg pár pohár bor után, és kezdő fordítóként könnyű kitalálni én melyik oldalon állnék. Viszont gondoljunk csak a régi példára: miért is a nyuszi hozza nálunk a tojást? Egy félrefordítás miatt.

ford2.jpg

Tovább

Generációs mozaik – Rossz versek (2018)

Reisz Gábor legújabb filmje, a Rossz versek vérbeli posztmodern alkotás. Egyrészt a mágikus realizmus által ironikusan megkérdőjelezi a szubjektum önazonosságát és az abszolút érvényű emlékek létét. Másrészt az Y generáció (1980 és ’90 között születettek) tagjai magukra ismerhetnek a megjelenített rendszerváltozás környéki gyermekkor, és a mindenkivel megeső, kínos és szívszorító szituációk láttán, amelyeknek mégis szerves része a feloldozó humor. A cikk spoilereket tartalmaz!

rosszversek1.jpg

Tovább

A vizuális irodalom – Woyzeck a Szkénében

Meglehetősen ellentmondásos dolog kerek egészet várni egy előadástól, amelynek a bázisszövege már eleve csak fragmentálisan létezik. Márpedig Büchner darabja kapcsán az anyag egyik nagy előnyeként szokták emlegetni, hogy A Woyzeck töredékben maradt, ami lehetőséget ad arra, hogy szinte mindenki össze-vissza csereberélje a jeleneteit, hiszen nincs is tulajdonképpen igazi sorrend. Ez egyébként nyilván lehet vonzó is.”[1] Lehet vonzó, és lehet emellett sokfelé, sokszorosan reflektív, ha ügyesen van megmunkálva.

woyzeck_01.jpg

Tovább

Shrek: egy posztmodern tündérmese

Shrek (2001); Shrek 2 (2004)

Metafikció, hibrid műfajiság, dekonstrukció – csupa olyan terminus, amivel legtöbbször irodalmi- és humántudományos folyóiratokban találkozunk. De hogyan működnek ezek az alkotói eljárások a bölcsészeti fókusz peremén lévő popkultúrában? Egy sokak által ismert és kedvelt animációs alkotás, a Shrek segítségével ezeket a kérdéseket járom körül.

shrek1.jpg

Tovább

Trafikpanoráma – Kifestő 1.

2019. január 18. - kalop

Kinézek a szélvédő bogártarkított képernyőjén, egy dohánybolt panorámájának közvetítésében gyönyörködöm szégyentelenül, mert kár tagadni: unatkozom, és ilyenkor minden elszórakoztat. Kijön egy csaj, elejti a kulcsot, lehajol, kijön egy srác, elejti a cigijét, lehajol, felveszi a kulcsot és a cigit, a lány kezébe nyomja azokat, aztán mikor nyúlna a dohányos dobozért, kiveri mindkettőt, és újrakezdődik az egész. Közben leesik egy palack víz, egy pénztárca és egy igazolvány is. Tiszta börleszk. Mellettem, egy spanyolfalú tragacsban veszekednek, mintha csak ők léteznének egy kis galaxisban. Így tudom meg, hogy "kivel szarvazta fel az a kis kurva a fószert" jóban is, rosszban is.

venice.PNG

Tovább