A vég embere

A posztapokaliptikus giccs kritikája Beckett munkái nyomán 2.

2019. október 02. - Bethlenfalvy_Gergely

Beckett az egyén elpusztulása előtti utolsó pillanatot ábrázolja a posztapokalipszis terében. Az embert, aki körül elhalt, elpusztult minden és mindenki, ő azonban még létezik, de létezésének lényege már időtlen idők óta maga a haldoklás, a halál. A szereplők ebbe a kimerevített helyzetbe szorultak,…

Tovább

Az ember vége

A posztapokaliptikus giccs kritikája Beckett munkái nyomán 1.

Több, mint száz évvel ezelőtt Immanuel Kant tette föl a következő a kérdést: miért várakoznak egyesek a világvégére, s ha várakoznak is, miért épp egy szörnyű, rémületes végre várnak? Nos, mintha napjainkra ez változóban lenne: a világvégéről szóló történetek zárlata megnyugtató, reményt ébreszt és…

Tovább

Elhibázott istenölés – Weöres Sándor: Octopus (Ódry Színpad)

Weöres Sándor: Octopus avagy Szent György és a sárkány históriája

A színpadra állításnak alapvetően ellenálló Weöres-mű az Ódry Színpadon érzékletesen mutatja meg, mi történik egy szavait, fogalmait, hiedelmeit vesztett társadalommal. Bár el lehet kacarászni a frappáns szófordulatokon, ahogyan a mozgásszínház is lenyűgöző, a megidézett értékek elveszejtése, és az…

Tovább