KultAgora

Shrek: egy posztmodern tündérmese

Shrek (2001); Shrek 2 (2004)

2019. január 26. - Locker Dávid

Metafikció, hibrid műfajiság, dekonstrukció – csupa olyan terminus, amivel legtöbbször irodalmi- és humántudományos folyóiratokban találkozunk. De hogyan működnek ezek az alkotói eljárások a bölcsészeti fókusz peremén lévő popkultúrában? Egy sokak által ismert és kedvelt animációs alkotás, a Shrek segítségével ezeket a kérdéseket járom körül.

shrek1.jpg

Tovább

Trafikpanoráma – Kifestő 1.

2019. január 18. - kalop

Kinézek a szélvédő bogártarkított képernyőjén, egy dohánybolt panorámájának közvetítésében gyönyörködöm szégyentelenül, mert kár tagadni: unatkozom, és ilyenkor minden elszórakoztat. Kijön egy csaj, elejti a kulcsot, lehajol, kijön egy srác, elejti a cigijét, lehajol, felveszi a kulcsot és a cigit, a lány kezébe nyomja azokat, aztán mikor nyúlna a dohányos dobozért, kiveri mindkettőt, és újrakezdődik az egész. Közben leesik egy palack víz, egy pénztárca és egy igazolvány is. Tiszta börleszk. Mellettem, egy spanyolfalú tragacsban veszekednek, mintha csak ők léteznének egy kis galaxisban. Így tudom meg, hogy "kivel szarvazta fel az a kis kurva a fószert" jóban is, rosszban is.

venice.PNG

Tovább

A szexualitás és az ember – modern kilátások és zsákutcák Lawrence-től Lakatos Leventéig

Mit nevez az ember szexualitásnak? Mik az erotika és a vonzalom érzelmi alapjai? Létezik-e lelki síkja a szexuális aktusnak, vagy az egyszerű élmények közé sorolható? A kérdés a történelem minden korszakában foglalkoztatta az embert. A modernitás embere sem határolódik el a kérdéskörtől: az alábbi cikk elsősorban a jelen emberének válaszait kutatja Lakatos Levente Szigor című könyvsorozata alapján.

szigor1.jpg

Tovább

„Minden élethelyzetnek van mesebeli párja” – A mesékről és a meseterápiáról

Daydreamer. Ember, aki a fantáziavilágba menekül a saját jelene elől.
Avoir la tête dans les nuages. Francia kifejezés az álmodozásra, arra, mintha valaki két méterrel inkább a felhők felett járna.
Sokszor ezeket a kifejezéseket negatív értelemben fogjuk fel, hiszen az ember, akire használjuk, nem cselekszik a konvencionális logika szerint. Mégis: akkora gond, ha egy másik világgal azonosulunk? Ha a mesék elvarázsolnak minket gyerekként, miért ne működhetne ez felnőttkorban is? A meseterápia az utóbbit alátámasztja: hogy igenis működhet, és megoldást adhat nagyon komoly pszichológiai problémákra is a csodák segítségével.

meseterapia4.jpg

Tovább
süti beállítások módosítása