Fanni, Margit, Jeanne. 1794, 1848, 1883. Három nő szomorú élettel, lehetetlen szerelemmel és borzasztó véggel. Három kor, melyekben nehéz volt boldogan élni nőként. Melyekben nehéz volt élni nőként. Szeretni bűn volt, annak beteljesedése lehetetlen. De mennyire volt fundamentális szerepük a nőknek? Mit jelentett és határozott meg a nőiség, és milyen befolyásoló szerepe volt életükre nézve akár a társadalmi konvencióknak, akár a férfiaknak?

Szamuráj Jack nem öregszik. Mármint sem maga a sorozat, sem maga a karakter a történetben. A 2004-ben lezárult sorozat annyira frissnek és örökérvényűnek látszik még mai szemmel is, hogy nem is tudtam elképzelni, hová lehetne ezt még fokozni, és hogy lehetséges-e korrekt véget kerekíteni a “bolond szamuráj” kálváriájának. A történetben ötven év telt el, de Jack nem öregedett – hát amikor beszippantott a történet, én is úgy éreztem, mintha nem öregedtem volna tizenhárom évet, hanem ugyanaz a gyerek lennék, aki iskola után izgatottan várja, hogy vajon sikerrel jár-e a szamuráj.

Fiatal felnőtt, young adult. Hacsak nem mi vagyunk a Benjamin Button különös életének főszereplői, mindannyian átélhettük/átéljük a felnőttkor előtti különös időszakot. Azt, amikor azon a kis vonalon állunk, mint a Greenwichbe látogató turisták, akik "egyszerre vannak" két időzónában. Bármennyire is legyen klisé, de egyszerre vagyunk még gyerekek és felnőttek (avagy a „jogom van bulizni, de anya légyszi te beszélj a fogorvossal”-korszak), ezt pedig mindenki máshogy élheti meg. Van akinek kitart a huszas évei közepére, van akinek hamarabb fel kell nőnie.

Tiszta szerencse, hogy a KultAgora alapítói az induláskor hitet tettek a szubjektivitás mellett, ugyanis ez a szöveg vállaltan szubjektív. Szubjektív, ugyanakkor nem indokolatlan – hiszen a lelkesedést egy színvonalas és progresszív debütalbum iránt senki nem mondaná annak.