Tiszta szerencse, hogy a KultAgora alapítói az induláskor hitet tettek a szubjektivitás mellett, ugyanis ez a szöveg vállaltan szubjektív. Szubjektív, ugyanakkor nem indokolatlan – hiszen a lelkesedést egy színvonalas és progresszív debütalbum iránt senki nem mondaná annak. 

Nagyon sokáig uralta, illetve uralja még ma is a színházi szcénát a realista irányzathoz kapcsolódó negyedikfal-elképzelés. Lényege, hogy a színházi előadás tulajdonképpen nem más, mint egy lebontott negyedik falon keresztüli bepillantás egy adott személy vagy közösség életébe. Ennek világos és megszokott formai kerete, hogy a színészek mintha valójában egy három oldalú dobozban játszanának, a közönség pedig ezen kívül, jól elhatároltan foglal helyet, és nézi őket. A színházi értelemben vett realizmus hegemóniájának megdőlése óta nagyon sok más eszmény is megjelent, befogadástechnikailag azonban általában véve nem sok minden változott, maximum a színpad formája, a nézőtér elrendezése és az elszigeteltség mértéke.