Lehet a Vaják az új Trónok harca?

2019. október 25. - Madaras Márton

Valószínűleg sokan vagyunk úgy, hogy a mai napig keressük azt a sorozatot, ami betöltheti az űrt a régi kedvencünk méltatlan lezárása után. Ennek hatására többen fel is figyeltek a Netflix által beharangozott Vaják sorozatra. A nagy várakozások és reménykedések által övezve tehát el is mondom, hogy miért nem lehet a Vaják az új Trónok Harca

gotwitcher_border.jpg

Képek forrása: IMDb (Game of Thrones és Witcher

Most, hogy már sokan szúrós szemmel olvassátok ezeket a sorokat, ki is emelném, hogy nagy tisztelője vagyok mind George R. R. Martin, mind Andrzej Sapkowski munkásságának. Azonban érdemes helyén kezelni a dolgokat. Bár mind a két író régóta jelentős rajongótáborral rendelkezik, világszintű nyilvánosságot a Trónok Harca az HBO-sorozat első pár része után kapott, a lengyel író pedig a CD Projekt Witcherének köszönheti a plusz eladásokat. Bár mind a kettő alkotás fantasztikus írói teljesítmény a maga nemében, a fantasy elemektől eltekintve szinte két külön műfajról beszélhetünk. 

Személy szerint hatalmas fantasy rajongó vagyok, ezért számomra mind a két könyvsorozat rossz szájíz nélküli szórakozást okoz. Azonban fontos tudni,  hogy Martin azért olyan populáris és könnyen fogyasztható, mert úgy ír fantasy-t, hogy szembe megy annak minden alapkövével. Mer bátor és sokszor kegyetlen lenni, amit mind imádunk, mert szokatlan. Tulajdonképpen az ő regényei sok szempontból anti-fantasy-k. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem része a műfajnak, inkább ő a fekete bárány, aki áthág minden szabályt, de közben hatalmasat alkot. Ha Martin valóban egy (szokványos értelemben vett) fantasy író lenne, akkor Ned Stark a A tűz és jég dala utolsó kötetében egy ikonikus kardpárbajban felkoncolná az Éjkirályt.

Megszokott lenne? Igen. Láttuk már ezt sokszor? De még mennyire. Unalmas lenne? Nem feltétlen. 

Az, hogy valami sémákra épül, egyáltalán nem ad okot arra, hogy ne lehessen egyedi vagy bátor. Bár Martin azért ért el olyan nagy sikereket, mert be tudta vonni azokat az olvasókat is a saját történetébe, akik soha nem forgatják a fantasy-zsáner könyveit, de a Gyűrűk Urából kiindulva alappillérekre építkezve is lehet valaki egyedi és eredményes. 

 A Trónok Harca lezárása sorozat terén pont azért bukott olyan hihetetlen nagyot, (persze nem a kasszáknál) mert szembement Martin bátorságával. Ki ne vágyott volna arra, hogy lássa, ahogy Sansa leül a trónra aztán hirtelen Daenerys elégeti a sárkányaival a semmiből, vagy hogy Cersei váratlanul az egész Stark családot feldaraboltatja a katonáival? Esetleg pont, hogy az Éjkirály letarolja egész Westerost? Ezzel szemben David Benioff és D.B. Weiss egy átlagos fantasy-lezárást készítettek a sorozatnak, ami így már egyáltalán nem tükrözte a könyvek sajátosságait.

Ha azok az emberek, akik ezen felháborodtak, a Vajákban keresik a megváltást, ismételten csalódni fognak. Andrzej Sapkowski könyvei egy hihetetlen részletességgel kidolgozott, fantasztikus karakterekkel és történettel rendelkező fantasy-világot tárnak az olvasók elé. Én személy szerint rettenetesen várom a sorozatot, de tudom, hogy mire számíthatok tőle. Egy tudatosan építkező, mesebeli lényektől hemzsegő, kifejezetten sötét tónusú, azonban a szokásos sémákra épülő fantasy-re. 

Shrek: egy posztmodern tündérmese

Metafikció, hibrid műfajiság, dekonstrukció - csupa olyan terminus, amivel legtöbbször irodalmi- és humántudományos folyóiratokban találkozunk. De hogyan működnek ezek az alkotói eljárások a bölcsészeti fókusz peremén lévő popkultúrában? Egy sokak által ismert és kedvelt animációs alkotás, a segítségével ezeket a kérdéseket járom körül.

Andrzej Sapkowski többek között annak is köszönheti a sikerét, hogy a szláv mitológiát nagyon tudatosan építette bele a könyveibe. Nagyon érdekes látni a kiforgatott Hófehérke és a hét törpe történetet, a szépség és a szörnyeteg, vagy csak a szokásos elátkozott hercegnő sztorikat. Bár Sapkowski is képes meglepetéseket okozni – nem is keveset –, és az ő világa is kifejezetten kegyetlen, azonban nem operál azokkal az eget rengető fordulatokkal és megdöbbentő karakterhalálokkal, amivel Martin. Ezzel igazából nincs is probléma, mert két külön világról és két külön íróról beszélünk, akik (és amik) úgy jók, ahogy vannak. 

Összességében érdemes mindenkinek olyan elvárásokkal leülni a Netflix elé, amik reálisak a sorozat és a könyvek szempontjából. Nincs értelme párhuzamokat keresni a A tűz és jég dalával. Nem azért mert nem fogunk találni, hanem azért mert két – önmagában fantasztikus, de ellentétes – világot fölösleges összehasonlítani. Más a történet célja és más a mondanivalója is. Már csak abban reménykedjünk, hogy méltón adaptálják a filmvászonra is Sapkowski műveit. 

A bejegyzés trackback címe:

https://kultagora.blog.hu/api/trackback/id/tr3315260600

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnight coder 2019.10.26. 11:41:09

Vessetek a mókusok elé, de szerintem a tûz és jég dala fantasynek elég szar. Igazából azon túl, hogy egy horrorba oltott Dallas, túl sok mindent a fantasy vonallal nemigen tud kezdeni. Ha kivennénk belõle az éjkirály és a sárkány vonalat, kb semmivel sem lenne kevesebb.

a windows egy szemét 2019.10.26. 21:43:38

"Lehet a Vaják az új Trónok harca?"

Miért ne lehetne? Ha ugyanúgy kétszámjegyű számmal, ráadásul nem is a végéről mérhető a látott percek száma, akkor felőlem az lesz ami lenni akar.

Spiritual 2019.10.26. 23:52:19

Mindkettőt olvastam. Martin, akitől mindenki a padlóig van ájulva, két vacsora-leírás és ruhaköltemény ismertetés közé, mint egy lábjegyzetben beszúrja, hogy volt egy csata. Kilencszáz oldal tömény unalom minden könyv. Az a mestermű, ahogy ebből a forgatókönyvíró kimazsolázott egy értelmes történetet. A Vaják lényegesen jobb, azt végig röhögtem. Humorosan, értelmesen meg van írva. Szerintem lényegesen jobb lesz, mint a sehova sem vezető Trónok Harca

Gyingizik 2019.10.27. 09:24:54

Martin művében és a hozzá kapcsolódó tv sorozatban a sok váratlan és irracionális fordulat NEM művészi eszköz! Kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a történetet a végtelenségig elnyújtsa és a seggeket a fotelba szögezze a minél hosszasabb és bőségesebb profit szerzés végett (akár a könyvet, akár a filmet nézzük). A váratlan és irracionális fordulatokkal és a főszereplőnek hitt tagok váratlan kinyírásával, a karakterek rosszból jóra változásával (pl. Jamie) kizárólag a feszültséggörbe fenntartása a cél az irracionálisan hosszú sztoriban. Így a történet semmiféle lezárása nem aratott volna sikert, hiszen az éveken keresztül fenntartott, állandó felfokozott drámát semmilyen nyakatekert módon nem lehetett volna hitelesen lezárni.