Három példa két filmből (szándékos) félrefordításra, pontosabban félretolmácsolásra:

magyar-német-spanyol

onvideo.hu/video/157318825/egri-csillagok-online-teljes-film-1968/

1:18:40-1:19:53

német-olasz

www.youtube.com/watch?v=n6sDQi85x-A

német-magyar

www.youtube.com/watch?v=_WaMd-7HAm4

1:57-4:03

Ha minden igaz, az első esetben a regény nem tartalmazza ezt a részt, csak a film forgatókönyve.

Bejegyzés: A felszarvazott Mózes – fordításokról és félrefordításról

Nekem tetszett a film. Azzal mondjuk nem tudtam mit kezdeni, hogy ha ez elvileg a 80as években játszódik, akkor mit keres a srácok kezében okos telefon.
Már pedig nem játszódhat 2001 után. A Róma akkor volt utoljára bajnok. A Nápoly meg még régebben. Azóta Inter Juve az uralkodó.

Bejegyzés: Ultras – szenvedély vagy agresszió?

Eskü végigolvastam a cikket, hiába főleg a címre fogok reflektálni. Szerintem roppant káros csak az instaköltészetet irodalom kiárusítóiként azonosítani, így azt gondolom, hogy az avagy fordulat nem feltétlenül szerencsés a címadásban. És értem, hogy nagyon hasonló, mint amit a cikkben is hivatkozva Krusovszky mond, de ő nem fut bele a kizárólagosságba, és ez tök fontos.
Illetve egy picit reflektálatlannak érzem azt, hogy ez milyen irodalmi, közéleti térben érkezik, érkezett meg az instaköltészet, teszem azt menő költős mémes pólókban rohangálni, és 12 évesen mind szerelmi csalódásos "verseket, idézeteket" írtunk ki facebookra, és körbelájkoltuk egymás szarjait...
Másrészt szerintem tök izgalmas volna más, kevésbé bevett (lerágott) szempontból nézni az instaköltészetet, ami például egy web 2.0 jelenség, de közben mindig is mindenki költő volt. Mészáros Peti a TEDx Szegedes előadásában például mint a költészet lehetséges jövője beszél róla, tök releváns felvetésekkel.
Bocsi, csak tök bírlak titeket, és csalódás, hogy erre a cikkre feleslegesen kattintottam rá, de hajrá nektek.

Bejegyzés: A költészet piaci értéke, avagy az instaköltészet

szuper :) bpdanubecruise.wixsite.com/sights/post/bpsights

Bejegyzés: Varieté-negyed – a régi Erzsébetváros éjszakai élete

Martin művében és a hozzá kapcsolódó tv sorozatban a sok váratlan és irracionális fordulat NEM művészi eszköz! Kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a történetet a végtelenségig elnyújtsa és a seggeket a fotelba szögezze a minél hosszasabb és bőségesebb profit szerzés végett (akár a könyvet, akár a filmet nézzük). A váratlan és irracionális fordulatokkal és a főszereplőnek hitt tagok váratlan kinyírásával, a karakterek rosszból jóra változásával (pl. Jamie) kizárólag a feszültséggörbe fenntartása a cél az irracionálisan hosszú sztoriban. Így a történet semmiféle lezárása nem aratott volna sikert, hiszen az éveken keresztül fenntartott, állandó felfokozott drámát semmilyen nyakatekert módon nem lehetett volna hitelesen lezárni.

Bejegyzés: Lehet a Vaják az új Trónok harca?

Mindkettőt olvastam. Martin, akitől mindenki a padlóig van ájulva, két vacsora-leírás és ruhaköltemény ismertetés közé, mint egy lábjegyzetben beszúrja, hogy volt egy csata. Kilencszáz oldal tömény unalom minden könyv. Az a mestermű, ahogy ebből a forgatókönyvíró kimazsolázott egy értelmes történetet. A Vaják lényegesen jobb, azt végig röhögtem. Humorosan, értelmesen meg van írva. Szerintem lényegesen jobb lesz, mint a sehova sem vezető Trónok Harca

Bejegyzés: Lehet a Vaják az új Trónok harca?

"Lehet a Vaják az új Trónok harca?"

Miért ne lehetne? Ha ugyanúgy kétszámjegyű számmal, ráadásul nem is a végéről mérhető a látott percek száma, akkor felőlem az lesz ami lenni akar.

Bejegyzés: Lehet a Vaják az új Trónok harca?

Vessetek a mókusok elé, de szerintem a tûz és jég dala fantasynek elég szar. Igazából azon túl, hogy egy horrorba oltott Dallas, túl sok mindent a fantasy vonallal nemigen tud kezdeni. Ha kivennénk belõle az éjkirály és a sárkány vonalat, kb semmivel sem lenne kevesebb.

Bejegyzés: Lehet a Vaják az új Trónok harca?

@midnight coder: Az a diskurzus, ami az ember utániság kérdését vizsgálja - legyen az film, regény, vagy tudományos megközelítés -, emberi nézőpontból indul ki, illetve fenn is tartja azt. Tulajdonképpen ez az, ami ellentmondásos. Nyilvánvalóan a mi szempontunkból "édesmindegy" a saját halálunk utániság, és "reálisan nehéz elképzelni" ezeket a lehetőségeket, ugyanakkor minimum érdekes lenne végigtekinteni egy olyan eseménysorozaton, aminek elején a hétköznapi értelemben vett "ember" foglal helyet, a végén pedig ez az entitás "átváltozik", valami mássá lesz. A most megjelent cikk folytatása, második része erre kérdez rá, Samuel Beckett drámáin és prózai munkáin keresztül - és "folytatjuk a hamis apokalipszisek elítélését".

Bejegyzés: Az ember vége

Amúgy, ha eltekintünk az olyan lehetőségektől mint a reinkarnáció, illetve figyelmen kívül hagyjuk az utánunk maradottak sorsát, akkor azt lehet mondani, hogy a saját személyes halálod = világvége. A te szempontodból kb. édesmindegy, hogy mondjuk 200 év múlva él-e bármilyen élőlény ezen a bolygón. Sőt, igazából a bolygó valamennyi ma élő lakója szempontjából így van ez.

Bejegyzés: Az ember vége

"A morális aggályokon túl: miért nem vagyunk képesek egy nélkülünk is boldoguló rendszert (Földet, ökoszisztémát stb.) elképzelni, és miért az egy kaptafára készülő spekulációk az ember végéről?"

Az emberi intelligencia olyan evolúciós előny, hogy reálisan nézve elég nehéz elképzelni olyan véget, ahol az emberiség kipusztul, de Pl. az elefántok nem.

Bejegyzés: Az ember vége

Az Arizona -ához kapcsolódóan ajánlom Ráthonyi Róbert "Arizona-mulató a Nagymező utcában" című könyvét, jó kis olvasmány.

Bejegyzés: Varieté-negyed – a régi Erzsébetváros éjszakai élete

"Ha Jackson valóban molesztálta ezt a két férfit, akkor felelős azért, amiért elvette a gyerekkorukat és elnyomásba, hazugságba taszította őket."

Nem volt semmifele molesztalas. A gyerekek onkent es dalolva jartak MJ-hez eveken at, nem a pinceben tartotta oket.

Bejegyzés: A gyermekek keresztes hadjárata

Én is egyetértek a második hozzászólóval: az első hozzászóló egy fasz, és a poszt valóban jól sikerült, és jogos kérdéseket vet fel. Én is pont ezt gondoltam, hogy Jackson csak regresszált. Ez persze sajnos nem zárja ki, hogy történt ennél több is, de az biztos, hogy fejben nem volt egészséges, részint az elvett/feláldozott gyerekkor, részint a túl domináns apafigura miatt (akivé nem akart válni esetleg).

Engem az egész történetben az zavar, hogy a csávó halott. Nem lehetne békén hagyni? Mert ha igaz is, hogy elkövette a bűnőket - most már mire megyünk vele, hogy tudjuk? Pláne úgy, hogy nem "tudjuk", csak "úgy tűnik"? Ez tényleg hullagyalázás. Mert ha egyértelmű bizonyítékok kerülnének elő, abból lehetne egy figyelmeztető történetet kreálni. De így... Ráadásul annyi élő problémás figura van. Nem lehetne inkább őket elővenni?

Bejegyzés: A gyermekek keresztes hadjárata

Korrekt cikk volt - mellesleg egy külön tanulmányt megérne az, ahogyan a fiatal popénekeseket a dalaikkal, öltözködésükkel, stb. hogyan alakítják át olyan termékké, amit a szexuális témákkal aztán jól el lehet adni. Érdekes, hogy a reklámokban már talán elindult egy irány, hogy ebből visszavegyenek, de szerintem elképesztő, hogy még felnőtt énekesnők - akik a hangjuk miatt vannak ott elvileg - dresszben meg neccharisnyában tudnak csak koncertet adni...

Bejegyzés: A gyermekek keresztes hadjárata

@Ratyi Manó: Zöldszemes ostoros vagy.

Bejegyzés: A gyermekek keresztes hadjárata

Britni nem baszott gyereket, Jacekson annál inkább. Most mindenki mosdatja ezt a szar szemét tetűt, az ilyen cikkekkel

Bejegyzés: A gyermekek keresztes hadjárata

Luther Márton hogyan halt meg azért, amiben hitt? nmint ágyban, párnák között hunyt el...

Bejegyzés: Történelmi filmből természetfilm – Guerilla (2019)

@GGy:
A „grandfather’s clock” az álló ingaóra. en.wikipedia.org/wiki/Grandfather_clock
A „master’s badroom”-ra nehezebb magyar megfelelőt adni, mert nem annyira használatos nálunk maga a fogalom sem, jobb híján talán főhálószoba lehetne. Egy ház vagy lakás legnagyobb hálószobáját jelenti.

Bejegyzés: A felszarvazott Mózes – fordításokról és félrefordításról

@α Ursae Minoris: És mi a helyes fordítás?

Bejegyzés: A felszarvazott Mózes – fordításokról és félrefordításról